MOHOL NAGYK�ZS�G
Szemelv�nyek Baranyi Istv�n nyugalmazott moholi anyak�nyvvezet� k�sz�l� monogr�fi�j�b�l � II. r�sz.
P�nzint�zetek . Az ipar fejlesz�se �rdek�ben p�nzint�zetre �s t�k�re volt sz�ks�g, ez�rt 1872-ben Ad�n megalak�tott�k az Ada-moholi Egyes�lt Takar�kp�nzt�rt. Moholon fi�kja volt a takar�kp�nzt�rnak 200.000 korona alapt�k�vel, amely1000 darab 200 koron�s r�szv�nyb�l �llt. Ez a k�lcs�n�s �nseg�lyz� �s takar�kegylet k�s�bb k�l�nf�le mag�nbankokk� alakult, s ezek vissza�l�sekr�l �s cs�d�kr�l v�ltak k�zismertt�. A Seg�ly- �s takar�ksz�vetkezet 1892-ben alakult meg, majd 1894-ben a Takar�k- �s k�lcs�nsz�vetkezet nevet vette fel. Alap�t�ja �ura Konjevi� pravoszl�v lelk�sz volt, r�szv�nyesei pedig t�lnyom�r�szt f�ldm�vesek voltak. Megalakul�s�t�l 1994. m�jus 1-ig ezen a n�ven m�k�d�tt, majd ekkor beolvadt az �jvid�ki sz�khely� Pannonbank R.T.-ba. Helys�g�nkben m�k�d�tt m�g a Moholi Hitelint�zet R�szv�nyt�rsas�g, melynek alap�t�si ideje 1893., megsz�n�s�nek ideje viszont ismeretlen. L�tezett m�g a F�ldm�ves bank R.T., amit 1922-ben alap�tottak, majd 20 �v m�k�d�s ut�n, 1942-ben megsz�nt l�tezni. A k�zs�gben m�k�d�tt m�g a Moholi Takar�kp�nzt�r, melynek lap�t�si ideje ismeretlen, viszont a megsz�n�si ideje 1944-ben volt.
Piac. Az els� moholi piac a ma megl�v� Centr�l k�v�h�z el�tti volt, de az id�k folyam�n t�bbsz�r is v�ltoztatott helyet ebben az utc�ban. A mostani hely�re, a posta �p�lete m�g�, a Novak Radoni � �s a Testv�ris�g egys�g utc�k keresztez�d�s�re csak az 1960-as �vekben k�lt�z�tt.
V�s�r. Az els� moholi v�s�rt a mai Oncsa ter�let�n tartott�k meg 1863-ban. A v�s�r sz�nhelye t�bbsz�r is k�lt�zk�d�tt: tartott�k a j�r�son (az als�r�t �szaki r�sz�n) a jelenlegi Temet� utc�ban, majd �jra az Oncs�n a D�zsa Gy�rgy utca d�li r�sz�n. A v�s�rokat jelenleg Ada �s Mohol hat�r�ban tartj�k, a r�gi t�glagy�r ter�let�n.
�th�l�zat. A k�zs�gi el�lj�r�s�g 1876-ban megtartott egyik �l�s�n hat�rozatot hozott a Szeged�Becse��jvid�k k�z�tti k�ves�t �p�t�s�r�l. Ezek ut�n az els� k�ves�t 1882-ben �p�lt. 1897-t�l kezdve a moholi utc�k a szok�sos h�zsz�mok helyett �s a n�pi elnevez�sekt�l f�ggetlen�l, hivatalos nevet kaptak. A k�zs�g egyre t�bbet �ldoz a t�glaj�rd�k (flaszterok) ki�p�t�s�re. Az 1970-es �vek derek�t�l �p�l ki a falu legt�bb utc�j�ban a k�ves�t.
Villany�ram. A lakoss�g, a kisipar, a vend�gl�t�ipar, a kereskedelem stb. �rdekei magk�v�nt�k a villanyvil�g�t�s bevezet�s�t. Mohol, Ad�val �s P�terr�v�vel t�rsulva, a Ganz �s T�rsai c�ggel meg�p�ttette az el� gener�tort. A villany�g�k 1908 december�ben gy�ltak ki el�sz�r. 1912. janu�r 12-�n arr�l hozott hat�rozatot a k�zs�gi el�lj�r�s�g, hogy az �ramot a becsei villanytelept�l szerzik be. Az err�l sz�l� szerz�d�st a k�zs�g nev�ben Erd�lyi F�l�p k�zs�gi eln�k �s Trenka Istv�n k�zs�gi jegyz� �rt�k al�. Az �ram er�ss�ge akkor 110 V volt. A 220 voltos �ram Moholra csak 1952-ben jutott el.
Eg�szs�g�gy. 1864-ben sz�j-�s k�r�mf�j�si j�rv�ny d�lt Moholon. 1866 szeptember�ben kolera d�h�ng�tt, �s tizedelte meg a k�zs�g lakoss�g�t. Hasztalannak mutatkozott minden v�dekez�s a d�h�ng� j�rv�ny ellen, �s csak a hideg id�k be�llta vetett v�get a betegs�geknek. Az els� orvos 1893-ban �rkezett Moholra. Az ipari munk�sok eg�szs�g�gyi �s szoci�lis biztos�t�s�t els� �zben 1908-ban vezetik be. Moholon a k�t vil�gh�bor� k�z�tt 5 mag�ngyakorlatot folytat� orvos dolgozott. A sz�l�seket sz�l�szn�k (b�b�k) vezett�k le. A gazdas�gban �s a t�rsadalmi tev�kenys�gben dolgoz�k a t�rsadalombiztos�t�s �tj�n teljes eg�szs�gv�delemben r�szes�lnek. Erre a biztos�t�si m�dra a f�ldm�vesek 1960-t�l jogosultak. 1946-ban j�tt l�tre az Eg�szs�g�gyi �llom�s, amely a Pet�fi S�ndor �s az Okt�ber 8 utc�k sark�n �ll. A rendel� els� orvosa dr. Trlaji � Bo�idar volt. Az �j Eg�szs�gh�z dr. Mari� Radomir moholi sz�let�s� orvos kezdem�nyez�s�re �p�lt fel, �s volt akkor az orsz�g egyik legmodernebb eg�szs�g�gyi l�tes�tm�nye. 1972. okt�ber 8-�n ny�lt meg, s a lakoss�gnak teljes �s els�dleges k�rh�zon k�v�li eg�szs�gv�delmet ny�jt. Az �p�let az Okt�ber 8 �s a JNH utc�k sark�n �ll.
Sz�rakoz�s. A moholi vend�gl�k (pl. A Kocsis-kocsma, Centr�l k�v�h�z, P�sze n�ni kocsm�ja) voltak azok a helyek, ahova a polg�rok szinte minden r�tege elj�rt sz�rakozni. Itt rendezt�k meg a sz�reti b�lt, farsangi �s egy�bb t�ncmulats�gokat, a keresked�k �s kisiparosok tead�lut�njait, b�ljait stb. Ezekben a kocsm�kban k�l�nf�le zenekarok alakultak �s m�k�dtek, amiben jelent�s szerepe volt a n�hai Mlinko J�c�-Mimika ismert zeneszerz�nek is. Ezekben az id�kben divatosak voltak az �jjelizen�k, a szeren�dok, melyeket a leg�nyek adtak a l�nyoknak egy-egy jeles �nnep alkalm�val, vagy �ppen szerelm�k kifejez�sek�ppen. A r�gebbi koroszt�lynak m�g ma is eml�k�ben �l a korz�, a hagyom�nyos s�ta a Tisza parton �s a Tisza-kertben. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n megalakult a kult�regyes�let, amelynek t�bb szakoszt�lya volt: sz�nj�tsz�, zenei, n�pt�nc, kar�nek, k�pz�m�v�szeti, irodalmi, k�zimunka stb. Az els� mozi Moholon 1927-ben mint v�ndor mozi jelentkezett, de m�r a harmincas �vekben �lland�sult. T�bb �zben is cser�lt helyis�get. 1978-ban a Tito marsall �s a Testv�ris�g egys�g utc�k sark�n fel�p�lt az �j m�vel�d�si h�z. Itt kapott helyet a gazdag n�p- �s di�kk�nyvt�r, olvas�terem, sz�nh�zterem, amivel lehet�v� v�lt a moholi m�vel�d�si �let tov�bbfejl�d�se.