K�TELEZ� SZOCI�LIS BIZTOS�T�S

    A szerbiai t�rv�nyhoz�s j�lius 23-�n megtartott hatodik rendk�v�li �l�s�n t�bb nagyon fontos t�rv�nyt �s t�rv�nyv�ltoztat�st fogadott el. Az egyik ilyen a fent eml�tett, a K�telez� szoci�lis biztos�t�sr�l sz�l� t�rv�ny. Ez alkalommal az�rt emelj�k ki ezt az el��r�st, mert gyakorlatilag mindenkit �rint, a munk�sokat, a munkan�lk�lieket �s a munkaad�kat egyar�nt.
    A k�telez� szoci�lis biztos�t�s mag�ban foglalja a nyugd�jbiztos�t�st, az eg�szs�g�gyi biztos�t�st, valamint a munkan�lk�lis�g eset�re fizetett biztos�t�st.
    A t�rv�ny egyik jellemz�je, hogy kev�s kiv�tellel, mint pl. a 26 �vn�l fiatalabb tanul�k, akik valamilyen sz�vetkezeten kereszt�l val�s�tanak meg ideiglenes munk�val j�vedelmet, szinte mindenki, aki j�vedelmet val�s�t meg, k�teles a fent eml�tett biztos�t�sokat fizetni. K�telesek j�rul�kot fizetni azok a szem�lyek is, akik nincsenek munkaviszonyban, de valamilyen v�llalkoz�si forma alap�t�i, vagy tulajdonosai. Abban az esetben, ha valaki t�bb alapon val�s�t meg j�vedelmet, pl. munkaviszonyban van egy c�gn�l, �s emellett beind�t egy mag�nv�llalkoz�st is, akkor mindk�t alapon k�teles fizetni a nyugd�jbiztos�t�st. Ez al�li kiv�tel az, aki a munkaviszony mellett f�ldm�vel�ssel foglalkozik.
    Tal�n a legjelent�sebb v�ltoztat�s az eddigiekhez viszony�tva, hogy a t�rv�nyhoz� kisz�les�tette a biztos�tottak t�bor�t, ugyanakkor elt�r�lte az �n. �fizet�si sk�l�t�, amely szerint, f�ggetlen�l att�l, hogy egy adott v�llalatban egy egyetemi v�gzetts�g� alkalmazott mennyi fizet�st val�s�tott meg, a biztos�t�si alap el�re meg volt hat�rozva. Ez k�l�n�sen h�tr�nyosan �rintette az alacsony profittal m�k�d� ipar�gakat, mint amilyen, pl. a m�r �ltalunk is sokat emlegetett textilipar. A t�rv�ny alkalmaz�s�t k�vet�en a biztos�t�si alap a megval�s�tott j�vedelem, ill. a szerbiai havi �tlagj�vedelem 40%-a. Ez a v�ltoztat�s mintegy 40%-os megtakar�t�st jelent majd a fentebb eml�tett c�geknek, de ugyanakkor serkent�leg fog hatni a munk�sok bejelent�s�re is.
A k�telez� biztos�t�sb�l ered� j�rul�kok ezen t�l a fizet�sek kifizet�sekor esed�kesek, nem pedig a fizet�sekt�l f�ggetlen�l, mint ahogy az eddig volt gyakorlat. Ha ezt a munkaad� elmulasztan�, 100.000-t�l 1.000.000 din�rig terjed� p�nzb�rs�ggal s�jthat�.
    A t�rv�ny lehet�v� teszi, hogy az a munkaad�, aki olyan, 45 �vn�l id�sebb, de 50 �vn�l fiatalabb munkan�lk�lit alkalmaz, aki munkan�lk�li seg�lyre jogosult, vagy aki megszak�t�s n�lk�l 12 h�napig szerepel a munkan�lk�liek nyilv�ntart�s�ban, a munkaad�ra es� j�rul�kok 20%-�t fizesse. Az ugyanezekkel a felt�telekkel alkalmazott 50 �ven fel�li munk�s ut�n a munkaad�ra es� biztos�t�si j�rul�kokat nem kell befizetni.
    Ezek a kedvezm�nyek a munkaviszony l�tes�t�s�t�l sz�m�tva k�t �vig �rv�nyesek. Ha ez alatt a k�t �v alatt, vagy h�rom �vvel a kedvezm�nyezett id�szak ut�n az illet� szem�lynek megsz�nik a munkaviszonya, a munkaad�nak 60 napon bel�l be kell fizetni az �sszes addig be nem fizetett j�rul�kot, megn�velve a kiskereskedelmi �rak n�veked�si r�t�j�val az adott id�szakra. Ezen k�telezetts�g al�l kiv�telnek sz�m�tanak azok az esetek, amikor a munkaviszony megsz�n�s�r�l sem a munkaad�, sem pedig az alkalmazott nem tehet, illetve, ha a munkaviszony az alkalmazott elhal�loz�sa miatt sz�nik meg.
    A fent ismertetett t�rv�ny nyolc nappal a megjelentet�s�t k�vet�en l�pett �letbe, de csak ez �v szeptember 1-t�l kezdik alkalmazni. Ha a munkaad�k a t�rv�ny alkalmaz�s�nak kezdet�ig nem fizettek ki minden addig esed�kes j�rul�kot, akkor m�r az �j t�rv�nynek megfelel�en kell kifizetni�k.

Vastag R�bert