MIT JELENT SZERBIA ÁLLAMISÁGÁNAK ÜNNEPE?

• Február 15-én és 16-án ünnepeltük Szerbia Államiságának Napját, ám több emberben felötlött a kérdés, honnan ered, mit is jelképez ez az ünnep?

    Ez az ünnep elsősorban emlékezés 1804-re, amikor Orašceban megkezdődött a szerbek törökök elleni felszabadítási háborúja, és amikor 1835-ben február 15-én Kragujevacon kihirdették Szerbia első alkotmányát. Ennek okán Szerbia képviselőháza 2001. július 10-én úgy döntött, hogy ez a nap – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, szerbül Sretenje Gospodnjeg (az Úrral való találkozás, azaz Urunk Bemutatásá-nak napja) legyen Szerbia Államiságának Napja.
    2007 óta ugyanez a nap a Szerb Katonaság napja is, és az erről szóló határozatot 2006 végén maga Boris Tadić köztársasági elnök írta alá.

    A Pravoszláv Egyház tanítása szerint ezen a napon, február 15-én (a nyugati kereszténység szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án), Jézus Krisztus születése utáni negyvenedik napon Szűz Mária, Krisztus Urunk szülőanyja elvitte gyermekét a jeruzsálemi templomba, hogy a mózesi törvény alapján bemutassa őt az Úrnak, ő maga pedig egy (galamb, gerlice) áldozat bemutatása után megtisztuljon. A templomban találkozott két különös személlyel: Szimeon aggastyánnal és Anna prófétaasszonnyal. Amikor Szimeon meglátta Máriát gyermekével, kezébe vette a kisdedet és ezt mondta: „Most bocsátod el Uram szolgádat a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél.” Szimeon és Anna felismerték a gyermekben az Üdvözítőt, életük ezzel megdicsőült és megnyugodva néztek a halál elé. Ez tehát a Találkozás, azaz szerbül Sretenje, a Szerb Pravoszláv Egyház nagy ünnepe. 1835-ben ezen a napon hirdették ki az első Szerb Alkotmányt és ezért hívják  a Találkozás Alkotmányának, ami szerbül Sretenjski Ustav. Ez volt egész Európa egyik legrégebbi demokratikus alkotmánya.

Az első Szerb Alkotmány címlapja

    1835-ben ezen a napon határozták meg Szerbia lobogóját is, ami akkor piros-kék színű, és 200x133 cm nagyságú volt. Ezért van a mai Szerb Haladó Párt szimbólumában a kétszínű piros-kék jegy.
    A Találkozás Alkotmányát egy nagyon tanult és bölcs szerb ember, Dimitrije Davidović, Miloš Obrenović knéz titkára írta Franciaország, Belgium, Svájc, Lengyelország, Hollandia, Portugália hasonló okmányainak szellemében, ám ezt az akkori nagyhatalmak, Oroszország és Törökország nem nézték jó szemmel és alig 55 nap elmúltával rákényszerítették Miloš Obrenovićot, hogy helyezze hatályon kívül. Ez meg is történt.
    Ausztria sem lelkesedett az új alkotmányért, hisz még neki magának sem volt ilyen, Oroszország cárja meg egyenesen azt mondta, hogy „Francia ültetvény török erdőben”. Nem hiába mondta a knéz az alkotmány kihirdetésekor titkárának, hogy „Jól vigyázz, komám, nehogy valamiben megbotoljunk, mert tudod, hogy nem jó szemmel néznek ránk!”

    Az alkotmány kihirdetését mintegy tízezer ember, főként šumadijai paraszt, de igen sok külföldi küldött is nagy figyelemmel kísérte és az akkori, szintén új, piros-kék lobogó ünnepélyes felvonása után tűzijáték következett. Egy nappal később, február 16-án a népgyűlés küldöttei átadták Miloš Obrenović knéznek előre elkészített ajándékaikat, egy kardot
    „A NEMESLELKŰ SZERBIA KNÉZÉNEK, ELSŐ MILOŠNAK” felirattal és egy díszes áldoztató kelyhet.

    A Sretenje a szerb néphagyomány szerint az a nap, amikor a tél találkozik a nyárral. Van, ahol úgy is mondják, hogy Obretanje (Fordulat) mert a tél ezen a napon fordul a nyárba. Úgy tartják, hogy amikor Sretenje-kor találkozik a tél és a nyár, a tél azt mondja a nyárnak: „Az Istenedet, te nyálaspofájú nyár!”, mire a nyár így felel: „Jó reggelt, te büdös tél!”
    Más mondás szerint a tél így kezdi: „Te nekem meztelen és mezítlábas embereket adtál, én meg neked felöltözötteket!”, mire a nyár ezt feleli: „Igazad van, de nekem sokkal jobban örülnek, mint neked”.
    Ebből a népi hiedelemből világosan kitűnik, hogy a régi szerb néphagyomány az évet csak két részre, télre és nyárra osztotta.

    Azt tartják, hogy a nősténymedve ezen a napon jön elő barlangjából megnézni, van-e árnyéka, mert ha van, akkor visszafordul még hat hetet aludni, mert addig tart majd a tél. Ha viszont nem látja az árnyékát, eloldalog az erdőbe élelmet keresni. Hogy ennek a hiedelemnek milyen mély gyökerei vannak, mutatja az a tény is, hogy még mindig sokan mentek és mennek is a belgrádi állatkertbe megnézni, mit tesz majd Božana, a korábbi mackó, ma pedig az utóda ezen a napon.
    A verebek Sretenje-napig kiválasztják párjukat, ezen a napon pedig megesküdnek, ezért olyan hangosak és lármásak. A lányok jól kinyitják a szemüket és lesik, milyen legénnyel találkoznak először e nap reggelén, mert azt tartják, jövendőbelijük nagyon fog hasonlítani ahhoz a férfihez, akivel február 15-én reggel találkoznak (vagy jobb esetben éppen párjukra lelnek).
Ez a nap sokaknak keresztelő, védszenti ünnepük (krsna slava).

    Jeles szerb nap még idén februárban a Húsos farsang, amikor rengeteg jó, kiadós húsos ételt főznek, és alkoholos italokat isznak. A farsangi napokat mindig böjtök követik. A húsos farsang mindig a húsvéti Nagyböjtöt megelőző utolsó előtti héten van, és nevét a leginkább fogyasztott ételfajtákról kapta. Ekkor ugyanis a pravoszláv híveknek kötelező a húsétel fogyasztása. Mégha csak egy darab húsról legyen is szó, de annyit okvetlenül meg kell enniük. Az nem fontos, hogy milyen a hús, csak hús legyen, és akkor eleget tesznek a vallási kötelezettségüknek.
    Február utolsó hetében van a Fehér farsang, vagy a Túrós farsang is. Itt minden úgy zajlik, mit a Húsos farsangnál, csak kötelező a túrós, sajtos étkek fogyasztása. A Túrós farsang jellegzetes rituáléja a szájjal való tojáskapkodás (lamkanje jaja). Ma már nem mondható annyira jellemzőnek, de a 20. század első felében még erősen élt a szerbek eme hagyománya, a legújabb időkben pedig híressé váltak a bánsági, mokrini húsvéti gúnárviadalok és tojáskoccantások.
    A Fehér farsang idején Szerbiában ma is szokásban vannak a gyerekek maszkamenetei. Ilyenkor a faluban, vagy a városban bemennek minden házba, ott népi énekeket énekelnek, táncolnak, cserébe ételt, italt vagy pénzt kapnak. Az ilyen maszkamenetek különösen jellemzőek Šumadi-jaban, Topolán, Čumićban és Knićben.

*

Mint tudjuk, a pravoszlávok idén április 15-én ünneplik a húsvétot (a katolikusok április 8-án), így február 27-én, Tisztító (Takarító) hétfővel (Čisti ponedeljak) kezdődnek nekik a böjtök.

Király János