Fridrik Tamás életműve nyomában (III)

    Amint láthattuk, Fridrik Tamás munkássága nagyon sokrétű volt, erről már néhány mondatban beszámoltam. Hiányos életrajzi hagyatékából ezúttal egyik konkrét fellépése megmaradt az utókornak, ezt most megpróbálom feleleveníteni.

Az adai Polgári Iskola, Fridrik Tamás tanítói munkásságának színhelye

    Az első óvoda megnyitása
    Szinte természetszerű volt, hogy Fridrik Tamás, széles látókörével, tapasztalatával egyik úttörője volt annak az elképzelésnek, hogy az oktatást, a nevelést már a kora gyermekkorban, a legfiatalabb generációnál el kell kezdeni. A többi haladó szellemű kortársával szívügyének tartotta és szorgalmazta a „kisdedóvók” megnyitását, tudva azt, hogy a gyermekek már ott megkapják azt az alapot, amely a továbblépéshez szükséges. Szükségét érezte már azért is, mert az iskolahálózat a XIX sz. második felében igen kiterjedt volt, de előkészítő, azaz óvoda még nem működöt.
    Adán az óvodai oktatást a múlt század második felében szervezték meg, pontosabban 1876-ban, hivatalosan ekkor nyitották meg az első óvodát.
    A község általános oktatási, kulturális és gazdasági helyzetét jellemezve megemlíthetjük, hogy Adának a XIX. század hetvenes éveiben már kiterjedt iskolahálózata volt. Az általános iskolákon kívül ipari tanonciskola, valamint vasárnapi ismétlőiskola is működött. Ezenkívül több olvasókör, könyvtár szolgálta a lakosság kulturális szükségleteit. Gazdasági téren nemcsak a mezőgazdaság a jelentős, hanem az ipar és a kereskedelem is fejlődik. A polgáriasodó községnek több mint 9000 lakosa volt. Ilyen körülmények között szükség mutatkozott a község oktatási-művelődési intézményeinek a növelésére, ez ebben az esetben a rendszeres óvodai oktatás megszervezését jelentette.

Fridrik Mihály, az emléktábla avatóünnepségén

    Az első óvoda megnyitásával kapcsolatban egy 1876 februárjából származó jegyzőkönyv a következő szöveget örökítette meg: „Senk Antal községi bíró a kisdedóvó épületének rossz állapotát említi fel”.
    Ebből a rövid feljegyzésből indultunk ki, és ettől az évtől kezdve követjük az óvodák fejlődésének útját. A följegyzés azt is elárulja, hogy az első óvodát nem új épületben nyitották meg, hanem valószínűleg egy magánházban helyezték el, vagy egy régi épületet vásárolt meg a község, és alakították át óvodának.
    Az első óvoda megnyitására a hivatalos feljegyzések szerint 1876. augusztus hó 21-én került sor, amikor a községi bíró ünnepélyes keretek között átadta a kisdedóvó épületének a kulcsát. A megnyitó ünnepségen Fridrik Tamás tanító is részt vett, mi több, a községi bíró őt kérte fel az óvoda ünnepélyes megnyitására. Fridrik a következő szavakkal üdvözölte a jelenlevőket: „Igen tisztelt Gyülekezet! Nagyon egyszerű, de szívhezszóló ünnepélyre gyülekeztünk össze…Elérkezett az a pillanat, melyet számos szülők várnak, ti. a kisdedóvoda, e nemes célú intézet megnyitása…, a nevelés és tanítás ügyében buzgólkodó városunk bölcs gondolkodásából állítatott föl, s ezennel átadatik felekezeti különbség nélkül a kisdedek számára. Az országban ma már minden tekintélyesebb, minden jóravaló község, népességéhez mérten egy vagy több ilyen nevelő intézettel bír, melynek célja a kisdedekre való felügyelés, a gyengéd ápolás, s játékszerű vezetés és oktatás különféle aprólékos kézimunkákkal… Ezen intézet befogadja városunk különböző nemzetiségű kicsinyke polgárait, hogy már zsenge korukban honosuljon meg köztük a szeretet, s a testvéries egyetértés. Befogadja továbbá ezen intézet és ingyen részesíti nevelésben a szegény nép fiacskáit és leánykáit, hisz főleg ezek számára gondolta ki az emberi szeretet az óvodákat. Városunkban még eddig ismeretlen ugyan ezen intézet, ha azonban nemes céljának megfelel, s ezt hiszem és remélem, úgy rövid idő múlva a legnagyobb örömünkre a kisdedóvás magasztos eszméjének számos pártolói és buzgó támogatói lesznek a szülők, a nép és a népképviselet. Egyszersmind hiszem, hogy kellő eredmény fölmutatásával az óvónő tapintatos és fáradhatatlan eljárása elismerésében is részesülend, s hogy az egyesek, egyletek s hitközségek áldozatkészsége mellett városunk különböző részein vetélkedve nyílnak majdan termek a kisdednevelés céljára. Úgy legyen!”
    Ezekkel az ünnepi szavakkal indult el Adán 100 évvel ezelőtt (ma már 132 évvel) az óvodai nevelés.
    Az óvodát az akkori Úri utcában nyitották meg. Az épület ma is megvan, és ugyanúgy az óvodai nevelést szolgálja, a Dimitrije Tucović utca 13 számú épületben. Ma a Čika Jova Zmaj Iskoláskor Előtti Intézmény egyik óvodája, és a Pöttyös óvoda nevet viseli.

Az első adai óvoda épülete, amit Fridrik Tamás adott át rendeltetésének

    Néhány mozzanat tanulóéveiből
    Fridrik Tamás Baján a III. Béla Gimnázium tanulója volt az 1840-es évek első felében. Az 1757-ben alapított iskola jó ideig a ferences kolostorban működött, és csak 1814-ben kapott önálló épületet. Az 1815 március 17-én kelt királyi leirat hatosztályos királyi nagygimnázium megnyitására adott engedélye után a tanítás új alapokra helyeződött. Ebben az időszakban Bács-Bodrog vármegyében Baján kívül csak Szabadkán és Újvidéken működött gimnázium, melyeknek tanítási nyelve a magyar nyelv hivatalos válásáig (1844) a latin volt. Ez a tény azért fontos, mert a nyelvi váltás Fridrik Tamás bajai iskoláztatására esett.
    Az említett gimnázium irattárában Fridrik Tamásról két dokumentumcsoportban található adat. Egyik forrás kézzel írt anyakönyv, ennek címe: A Bajai Királyi Tanodalmi ifjúságról Nagy Méltóságú magyar királyi helytartótanácsnak és a Győri tanulmányi és Iskolai kerületi tekintetes királyi fő igazgatóságának felterjesztett Értesítvénye. A másik az egyetlen nyomtatásban fennmaradt értesítő, amelynek címe: A Bajai Királyi Tanodában Kapisztráni Szt. Ferenc rendűek által oktatott ifjúságnak iparszerinti osztályzata 1845 év második felében. Az előbbi a tanulók első és második félévben elért eredményeit, az utóbbi csak a tanév végi eredményeket tartalmazza.
    Az adatok szerint Fridrik Tamás az 1840/41 évi tanévben kezdte meg Baján a tanulmányait. A gimnázium ekkor hatosztályos volt, és a Kupuszináról származó diák az I. évi nyelvészettan osztályba iratkozott be. Az akkori képzés szerint négy nyelvészeti osztály után következett két szónoklattan osztály. Az anyakönyv adatai szerint Tamás római katolikus vallású, származását tekintve magyar, szülőföldje a Bács vármegyei Kupuszina, és nem ösztöndíjas. A könyv szerinti felsorolásban értékelték a tanulókat erkölcsiségből, vallástanból, egyéb tanulmányokból és magyar nyelvből. Az előmenetel lehetett jeles, I. rendű, és II. rendű. Tamás eredményeiről elmondható, hogy az 1840-ben megkezdett tanulmányai során az utolsó félév kivételével mindenből I. rendű minősítést kapott. Az 1844/45 évi tanév második félévében tanulmányi eredménye romlott, ekkor magyar nyelvből és egyéb tantárgyakból II. rendű lett. Lehet, hogy ezért történt az iskolaváltás, és ment át Szabadkára. A tanulóval kapcsolatos utolsó anyakönyvi bejegyzés a következő: június hó 25-én az iskolából kimaradt.

    Megemlékezés Fridrik Tamásról
    Hogy Fridrik Tamás szelleme újjáéledt, talán a fiatal kupuszinai Fridrik Mihálynak köszönhető, aki a bajai Szent László gimnázium tanulójaként 2007-ben gyűjteni kezdte a F. Tamásra vonatkozó adatokat. Elmondása szerint, erre egyik bajai tanára beszélte rá, aki tudott ugyan Fridrikről, de soha nem mélyedt bele múltjának felkutatásába. A végeredmény az lett, hogy Fridrik Tamás emléktáblát kapott Kupuszinán (Bácskertesen) 2008 április 11-én. Erről az eseményről a Bajai Honpolgár (havonta megjelenő helyi lap) így számolt be: „Emléktábla Fridrik Tamásnak a szülőfaluban. 2008. április 11-én a nyugat-bácskai Kupuszinán/Bácskertesen emléktáblát állítottak a szülőfaluban a kupuszinai származású Fridrik Tamásnak, az 1848/49 évi magyar szabadságharc hős katonájának és Bács-Bodrog vármegye első monográfia írójának emlékére. Fridrik Tamás 1829-ben született, és a Tisza menti Adán hunyt el 1904-ben. A gimnázium öt osztályát Baján végezte. Tanítóképezdei oklevelet Szegeden szerzett. Nagy sikerű műve a Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása című, 1878-ban jelent meg Szegeden, s összesen 12 kiadást ért meg.

A kupuszinai iskolaépületen leleplezik az emléktáblát

    Az emléktáblát a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület  és a helyi József Attila Általános iskola közösen állítottak fel a régi – 1892-ben Haynald Lajos kalocsai érsek által emeltetett – iskolaépület főbejárata mellett.
    Az ünnepi beszédet Varga László szerbiai köztársasági parlamenti képviselő tartotta. A falu első írójának élet- és pályarajzát kései utóda, Fridrik Mihály, a bajai Szent László ÁMK Gimnáziumának 12. osztályos tanulója állította össze és olvasta fel. A táblaállítás értelmi szerzője dr. Silling István helytörténész és néprajzkutató, a szabadkai Tanítóképző Fakultás egyetemi tanára.”

    Utószó
    A Fridrik Tamásról szóló, három folytatásban megjelent sorozat nem tudományos szándékkal készült, és nem alapos, szerteágazó és aprólékosan taglaló kutatás eredménye. Ezek csupán az első lépések az idevonatkozó, megtalálható irodalom nyomán, hogy mégis egy kiinduló pontnak számítson, de egyben kerek, érthető kép kerüljön az olvasó elé Fridrik Tamásról. A cél inkább a korának nagy alakját szolgáló bemutatása, megismertetése volt, hogy mi, adaiak is tudjuk azt, hogy itt élt és alkotott egy olyan ember, akiről megfeledkeztünk, de máshol és mások felfedezték benne azt a hatalmas értéket, amit az utókornak hagyott. Külön kiemelném Fridrik Mihály kupuszinai születésű, most Magyarországon tanuló egyetemistát, aki, elmondása szerint, egy évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a Fridrik Tamásra vonatkozó adatokat. F. Tamás halálától számítva az elmúlt 104 év alatt szinte sehol sem volt jelen, sem szülőfalujában, sem lakhelyén, ahol dolgozott és alkotott. Épp ezért, amikor Fridrik Mihályban tudatosodott ez a hiány, fiatal kora ellenére kutatásba kezdett, hogy egyrészt közelebbről megismerje egyik felmenőjét, másrészt, hogy másokkal is megismertesse egy letűnt kor kimagasló szellemi egyéniségét.

Vastag János

    Források:
    - Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz I. (Fórum, 2002),
    - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Net
    - Lakatos Lajos-Tóth István: Az adai óvodák száz éve 1876-1976
    - Fridrik Mihály (Kupuszina), szakdolgozata és beszélgetése
    - Bajai Honpolgár (bajai havi lap), 2008 augusztusi száma