LII. Z�LD LEV�L � 2004. OKT�BER

    Pillanatnyilag sz�lcsend van az �l�vil�gban: a v�ndormadarak m�r elk�lt�ztek, az �szaki t�jakr�l d�lre tart� k�lt�z� madarak csoportjai pedig m�g nem �rkeztek hozz�nk, �gy a mindig nagy �lm�nyt jelent� mad�rvonul�s megfigyel�se csak ezut�n k�vetkezik. Hull� Istv�n Mad�rlesen c�m�, 2004-ben megjelent k�nyv�ben olvasom:
    �Minden �v �sz�n Eur�zsia hatalmas ter�leteir�l k�tsz�z fajhoz tartoz� �tmilli�rd v�ndormad�r indul el d�li telel�helyeik ir�ny�ba. Ez a v�ndorl�s az �l�vil�g egyik legl�tv�nyosabb jelens�ge, melyet kis befektet�ssel mindenki megfigyelhet. Csup�n egy valamireval� t�vcs� �s n�mi szabadid� sz�ks�ges ahhoz, hogy megless�k a ligetek apr� �nekeseit, a tavakat l�togat� r�c�k �s vadludak tarka csapatait.
    A legt�bb mad�rfaj vonul�si �tvonala Vajdas�g ter�let�n halad kereszt�l (k�l�n�sen a Tisza v�lgy�nek van nagy jelent�s�ge), �gy olyan szerencs�s helyzetben vagyunk, hogy csak telep�l�s�nket kell elhagynunk, m�ris a mad�rvonul�s t�bb milli� �ves orsz�g�tj�ra l�phet�nk.�

Ember �s mad�r kapcsolata: Hull� Istv�n egy dolm�nyos varj�val

    Az eml�tett szerz�, Hull� Istv�n szabadkai biol�gus k�l�nben adai sz�rmaz�s�, ami �r�met jelent sz�munkra, hisz k�nyv�ben � ami a szabadkai �letjel kiad�s�ban jelent meg � nemcsak mad�r-megfigyel�si adatokat, hanem sz�pirodalmi �rt�keket is megcsillant. Ezt �rja:
    �H�la sz�leimnek, a term�szet ir�nti �rdekl�d�sem m�r kisgyermek-koromban kialakult. Volt egy sz�nt�f�ld�nk a Palicsi-t� partj�n, �s am�g �desap�m dolgozott, �n a v�zparton b�kl�sztam. Naphosszat figyeltem a tavat �s a z�ldell� n�das zsibong� �let�t. Meglestem a pomp�s tollazat� v�csk�k szerelmes n�szt�nc�t, a csillog� bund�j� p�zsmapockok szorgos gy�jt�get�s�t, mik�zben k�r�l�ttem sz�lt a mindent kit�lt� mad�rdal, a n�diposz�t�k v�get nem �r� tavaszi �neke�
    R�csod�lkoztam a lepk�k �s vir�gok tarka sz�ps�g�re, a v�ndormadarak �r�kmozg� csapataira, a l�givad�szok vill�mgyors nyilall�saira. Megtanultam a megfigyelt �l�l�nyek nev�t, tulajdons�gait, felismer�s�k faji b�lyegeit.�
    Egy m�sik helyen a bark�scineg�kr�l �r, amelyekb�l az adai Bara Orompart alatti n�dasaiban is k�lt n�h�ny p�r:
    �� a magasrep�l�s�k okt�ber m�sodik fel�t�l november derek�ig figyelhet� meg. Naps�t�ses reggeleken �ltal�ban 5-7 p�ld�nyb�l �ll� kis csapat kezdi meg k�l�n�s viselked�s�t. Magasan a n�dasok f�l� emelkedve er�teljes, csilingel� hangjukkal csalogatni kezdik fajt�rsaikat. Azut�n hirtelen befejezik csapong� r�pt�ket �s lezuhannak a n�dasba; r�vid id� ut�n �jra kezdik az eg�szet. Az id� m�l�s�val a csapathoz �jabb p�ld�nyok csatlakoznak, �gy l�tsz�muk fokozatosan n�. N�h�ny �ra leforg�sa alatt ak�r h�sz alkalommal is megism�tlik a le�rt, csapattoborz� jelens�get. Sz�muk egyre szaporodik, m�g el nem �ri a 30-40-es p�ld�nysz�mot� A n�dasb�l ekkor m�r szinte mindenfel�l sz�l az �that� h�v�hang, a magasb�l pedig folyamatos csilingel�s hallhat�.�
    V�gezet�l egy �r�mh�r: Gergely J�zsef bar�tunk, fels�hegy-zentai �js�g�r�-biol�gus 2005-re �j, sz�nes term�szetfot�kb�l �ll� falinapt�rt k�sz�t. �rdekl�d�ssel v�rjuk, �s mindenkinek figyelm�be aj�nljuk, ak�rcsak Hull� Istv�n fent eml�tett k�nyv�t.

Kir�ly J�nos